Békés megye

Újkígyós- Vincellérház (vadászház)

Nevének eredete-A legelfogadottabb változat szerint a város nevét – Szabadkígyóséval együtt – a település vidékén egykor található sok kígyóról kaphatta. MegerÅ‘sítik ezt a feltevést az ugyancsak itt található Kígyós-halom és Kígyós-rétje helynevek is.Egy Turovszki Krisztián által 2001-ben talált, majd beszolgáltatott lelet-együttes egyik szíjvégén látható kígyó motívum alapján van, aki arra gondolt, hogy a település neve igen korán, a 6–8. században keletkezett, az avarok betelepedésének az idején. László Gyula szerint az öv veretei és azok száma származás- és rangjelzÅ‘ szereppel bírt, ennek következtében egyediek voltak. A ránk maradt övek között nincs két olyan, melynek mintázata megegyezik. Itt jegyezhetjük meg, hogy a korabeli hagyomány szerint általánosan elfogadott jelenség volt, hogy az egyes családok, nemzettségek saját magukról nevezték el szállásterületüket. Nem elhanyagolható Fülöp Gyula régész megjegyzése, miszerint a veretes öv a szabad férfi legfontosabb jelvénye. A veretek mintavilága fontos információhordozó volt. A rajta szereplÅ‘ állatok például nemzetségjelek formájában, az állatÅ‘sök megidézÅ‘i lehettek. Ezt alapul volt, aki feltételezte, hogy Kígyós neve a korabeli gyakorlat szerint egy itt élÅ‘ nemzettségnév után vált földrajzi névvé.A település nevének elsÅ‘ ismert okleveles említése 1398-ból való.

Egy késÅ‘bbi, 1508. szeptember. 16-án keletkezett okirat a települést már nem Zaránd megye, hanem Békés megye területére helyezi. (EbbÅ‘l az okiratból értesülhetünk Rotymapuszta Kígyóshoz való csatolásáról: "Az aradi káptalan biztosítja, hogy Aythossy Péter, Aythossy Imre özvegye Erzsébet, Aythossy Mihály özvegye Klára, Egey Mihály (Egey András és Aythossy Márta Fia), aythosi Tewrek János és Ferenc, továbbá Fodor …..né Katalin elismerték, hogy Corvin János hg özvegye (Frangepán Beatrix) a békésmi. Kígyós birtokhoz tartozó Rotyma pusztát visszaadta nekik.")

A falu 1814-es újraalapítás után is ezt a nevet vette föl.