Magamról és egy keveset a gyógynövényekről

2016-10-01 | Keresztényi Violetta | 3664

Onwuegbu /régebben: Keresztényi/ Violetta vagyok, kertészmérnök /gyógy- és aromanövények szak/ és szántóföldi növénytermesztÅ‘- és növényvédelmi technikus, alapfokú gombaszakértÅ‘.

Kb. 35 éve foglalkozom gyógy-, fűszernövényekkel és gombákkal, azt hiszem, hogy eléggé alapos tudással rendelkezem ahhoz,hogy blogoljak és ismeretet adjak annak, akit ez érdekel.

Blogom természetesen a fentiekrÅ‘l szól majd. Ez egy eléggé nagy témakör: élÅ‘hely, elterjedés, kémiai hatóanyagok, felhasználás, különféle szempontok szerinti csoportosítás, gyógyászati hatás, stb.

Olvassa mindenki és használja a tudást sikerrel!

Ha valakinek építÅ‘ jellegű kritikája van, nem jelent problémát, ha megírja nekem. Ha nem tudok valamit, azt el tudom ismerni és tanulni is tudok másoktól /még mindig/

Kérem, írják meg ha valami érdekli Önöket, javasoljanak témakört, amirÅ‘l írhatok.

 

Most így elsÅ‘re olyan témáról szeretnék írni, ami régóta kikívánkozik belÅ‘lem.

Nemrég olvastam egy megosztott írományt a facebook-on egy növényrÅ‘l a cukorbetegség ellen.

A szerzÅ‘ a fehér és fekete eperfáról szeretett volna értekezni, de volt pár probléma.

A magam részérÅ‘l elvárom: ha valaki szakmai szöveget ír /fÅ‘leg, ha az az emberi egészséget célozza meg/, írjon szakszerűen. Persze nem gondolok itt arra, hogy doktori értekezést kell írni, hiszen rendszerint nem kollégák számára készülnek ezek a könyvek, cikkek, hanem szakmán kívülieknek /akiknek köznyelvi szavakkal érdemes fogalmazni/

DE: legyen az iromány szakmailag korrekt.

Az említett cikkel az volt a baj, hogy a szerzÅ‘ nem eperfáról írt, ami a növény hivatalos magyar neve, hanem szederrÅ‘l /mégcsak nem is szederfáról/, ahogy fÅ‘leg a fekete eperfát szokták hívni az ország egyes részein.

Lehet, hogy máshol más népies neve van a növénynek.

TEHÁT: ha szakmai szöveget írunk, kéretik a hivatalos magyar nevet használni és lehetÅ‘leg a tudományos /szokták latin névként is említeni/ nevet is. A tudományos név ugyanis teljesen egyértelművé teszi, hogy melyik növényrÅ‘l van szó. /Ha beírjuk a netes keresÅ‘be a tudományos nevet, kiadja a magyar nevet/.

Ez az eset szerencsére nem súlyos tévedés, de olvastam már nyomtatott könyvben ennél durvább tévesztést is, ami veszélyes volt. /Ha összekeverhetÅ‘vé tesszük  megtévesztÅ‘ leírásunkkal a mérgezÅ‘ növényt a nem mérgezÅ‘vel, azzal súlyos esetben halált is okozhatunk/

 

Ide kívánkozik 3 féle növény nevének és hovatartozásának tisztázása, melyeket a köznyelv elÅ‘szerettel kever.

1. szeder fajok: ezek a növények földön kúszó évelÅ‘ /2 évnél hosszabb életű/ növények vagy bokrok. Közeli rokonai a málnának. Gyümölcsük olyan, mint a málnáé, de nem piros, hanem világos vagy sötét kék és az íze is más. Tudományos nevük: Rubus species. A rózsafélék /Rosaceae/ családjába tartoznak. /Mint pl. az alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, mandula, kökény, rózsa, stb/.
2. eper fajok: ezek a növények fák, magasra és terebélyesre tudnak nÅ‘ni, ha lehetÅ‘ségük van rá. Gyorsan nÅ‘nek. Ezek azok a növények, melyek levelével Kínában a selyemhernyókat etetik. Nálunk a fekete és a fehér eper /fa/ él. Termésük ehetÅ‘, fehér, bordó vagy majdnem fekete színű. Tudományos nevük: Morus alba és Morus nigra, az eperfafélék /Moraceae/családjába tartoznak.
3. szamóca fajok: lágyszárú, évelÅ‘ növények. Termésük általában piros, zamatos. A vad fajok gyümölcse kicsi, de erÅ‘sebb ízanyagaik vannak, mint a termesztetteknek. A termesztett fajt szokta a népnyelv földi epernek hívni. Tudományos nevük: Fragaria species. A rózsafélék /Rosaceae/ családjába sorolhatók.

 

Kezdetnek ennyi. Nemsokára jelentkezem egy új témával.

---