Történet

Bemutatkozás, gyógynövények 1.

Magamról és egy keveset a gyógynövényekről

2016-10-01 | Keresztényi Violetta | 1721
Email:

Onwuegbu /régebben: Keresztényi/ Violetta vagyok, kertészmérnök /gyógy- és aromanövények szak/ és szántóföldi növénytermesztő- és növényvédelmi technikus, alapfokú gombaszakértő.

Kb. 35 éve foglalkozom gyógy-, fűszernövényekkel és gombákkal, azt hiszem, hogy eléggé alapos tudással rendelkezem ahhoz,hogy blogoljak és ismeretet adjak annak, akit ez érdekel.

Blogom természetesen a fentiekről szól majd. Ez egy eléggé nagy témakör: élőhely, elterjedés, kémiai hatóanyagok, felhasználás, különféle szempontok szerinti csoportosítás, gyógyászati hatás, stb.

Olvassa mindenki és használja a tudást sikerrel!

Ha valakinek építő jellegű kritikája van, nem jelent problémát, ha megírja nekem. Ha nem tudok valamit, azt el tudom ismerni és tanulni is tudok másoktól /még mindig/

Kérem, írják meg ha valami érdekli Önöket, javasoljanak témakört, amiről írhatok.

 

Most így elsőre olyan témáról szeretnék írni, ami régóta kikívánkozik belőlem.

Nemrég olvastam egy megosztott írományt a facebook-on egy növényről a cukorbetegség ellen.

A szerző a fehér és fekete eperfáról szeretett volna értekezni, de volt pár probléma.

A magam részéről elvárom: ha valaki szakmai szöveget ír /főleg, ha az az emberi egészséget célozza meg/, írjon szakszerűen. Persze nem gondolok itt arra, hogy doktori értekezést kell írni, hiszen rendszerint nem kollégák számára készülnek ezek a könyvek, cikkek, hanem szakmán kívülieknek /akiknek köznyelvi szavakkal érdemes fogalmazni/

DE: legyen az iromány szakmailag korrekt.

Az említett cikkel az volt a baj, hogy a szerző nem eperfáról írt, ami a növény hivatalos magyar neve, hanem szederről /mégcsak nem is szederfáról/, ahogy főleg a fekete eperfát szokták hívni az ország egyes részein.

Lehet, hogy máshol más népies neve van a növénynek.

TEHÁT: ha szakmai szöveget írunk, kéretik a hivatalos magyar nevet használni és lehetőleg a tudományos /szokták latin névként is említeni/ nevet is. A tudományos név ugyanis teljesen egyértelművé teszi, hogy melyik növényről van szó. /Ha beírjuk a netes keresőbe a tudományos nevet, kiadja a magyar nevet/.

Ez az eset szerencsére nem súlyos tévedés, de olvastam már nyomtatott könyvben ennél durvább tévesztést is, ami veszélyes volt. /Ha összekeverhetővé tesszük  megtévesztő leírásunkkal a mérgező növényt a nem mérgezővel, azzal súlyos esetben halált is okozhatunk/

 

Ide kívánkozik 3 féle növény nevének és hovatartozásának tisztázása, melyeket a köznyelv előszerettel kever.

  1. szeder fajok: ezek a növények földön kúszó évelő /2 évnél hosszabb életű/ növények vagy bokrok. Közeli rokonai a málnának. Gyümölcsük olyan, mint a málnáé, de nem piros, hanem világos vagy sötét kék és az íze is más. Tudományos nevük: Rubus species. A rózsafélék /Rosaceae/ családjába tartoznak. /Mint pl. az alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, mandula, kökény, rózsa, stb/.
  2. eper fajok: ezek a növények fák, magasra és terebélyesre tudnak nőni, ha lehetőségük van rá. Gyorsan nőnek. Ezek azok a növények, melyek levelével Kínában a selyemhernyókat etetik. Nálunk a fekete és a fehér eper /fa/ él. Termésük ehető, fehér, bordó vagy majdnem fekete színű. Tudományos nevük: Morus alba és Morus nigra, az eperfafélék /Moraceae/családjába tartoznak.
  3. szamóca fajok: lágyszárú, évelő növények. Termésük általában piros, zamatos. A vad fajok gyümölcse kicsi, de erősebb ízanyagaik vannak, mint a termesztetteknek. A termesztett fajt szokta a népnyelv földi epernek hívni. Tudományos nevük: Fragaria species. A rózsafélék /Rosaceae/ családjába sorolhatók.

 

Kezdetnek ennyi. Nemsokára jelentkezem egy új témával.