Szerintem...

Szerintem… …minden kisgyerekes anyuka életében eljön az az időszak, amikor az újdonsült jövevénnyel együtt ki kell mozdulnia otthonról. Nem történt ez másképp velünk sem.

2015-01-12 | Szilágyi Anita | 384


Látogatásakor a gyermekorvosnő azt javasolta, hogyha nem akarunk kimenni az utcára, akkor úgy levegőztessük Jázmint, hogy öltöztessük fel jól, és üljünk le vele 5-10 percre a nyitott ablak elé. Ezt az ötletet mi elvetettük a férjemmel. Úgy döntöttünk, hogy nem hűtjük le a 25 fokos lakásunkat, hanem inkább teszünk egy kört a ház körül, babahordozóstul, Jázminostól együtt. A gondolatot tett követte. Elindultunk immár hárman: Jázmin, Misi és én. Nem akartunk sok időt tölteni a kinti levegőn, ezért a lakásunkhoz közel található cukrászdát céloztuk meg első állomásként, ahol kitörő örömmel fogadtak bennünket, főleg amikor megtudták, hogy kislányunknak ez az első „útja.” Bár kedvezményt nem kaptunk, de nagyon jól éreztük magunkat egy-egy krémes elfogyasztása után. Leányzónk ekkor két és fél hetes volt.

Majd nemsokára, Jázmin egy hónapos korában ismét útnak indultunk, ugyanis az első csecsemő-tanácsadásra voltunk hivatalosak. Szintén a babahordozós megoldást választottuk, hiszen úgy gondoltuk, hogy a tőlünk 8-10 percre lévő rendelőbe nem érdemes babakocsival menni. Döntésünk nagyon kifizetődőnek bizonyult, hiszen annyian voltak a ligában, hogy még a babahordozóval is alig fértünk el. Óráknak tűnő várakozás után végre célba értünk, és megtudtuk, hogy megfelelően gyarapodott a kislányunk. Ezt követően egy újabb hónap telt el anélkül, hogy kidugtuk volna az orrunkat a meleg lakásból, hiszen ez az esős időjárás, - ami kedvez a bacik terjedésének- nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy kimozduljunk otthonról. Viszont a kéthónapos súly-és hosszmérésre elmentünk, ahol megtudtuk, hogy Jázmin 8 hetesen 5700 gramm, és 58 centiméter! Sőt túlestünk a második kötelező védőoltáson is, hiszen az elsőt, mint minden újszülött, még a kórházban megkapta. A doktornő javaslatára az oltás helyére vizes borogatást tettünk, és megelőzésképpen egy lázcsillapító kúpot is fel kellett helyeznünk kislányunk popójába. A vizes ruházás könnyen ment, de a kúp felhelyezésénél kisebb akadályba ütköztünk, ugyanis Jázmin úgy döntött, hogy a kúp felrakása után kipakol a pelenkába. Így egy helyett két kúpot használtunk el, de a végeredmény a lényeg! Az utóbbi ligás történethez hozzátartozik, hogy bár most nem voltunk olyan sokan, mint korábban, de sorszám, és előzetes bejelentkezés nélkül elég nehézkesen mentek a dolgok. Volt például olyan anyuka, aki elvárta volna, hogy az általunk elfoglalt pelenkázóról pakoljunk le, és adjuk át neki a helyet. Én az anyuka „szeretetteljes kérésének” szó nélkül eleget tettem volna, ha megmutatta volna, hogy hová pakoljuk a kisplédünket, az overallunkat, meg a babahordozónkat. Ugyanis nem volt a helyiségben más, az előbb felsorolt dolgok elhelyezésére alkalmas eszköz a váróban. De az említett kismamát ez egy csöppet sem érdekelte, és kisvártatva egy másik foglalt pelenkázóra csapott le, egy olyanra, ahol éppen felfelé öltöztettek egy babát. Viszont „jól tette”, mert annak ellenére, hogy utolsónak érkezett, elsőnek ment be a rendelőbe. A védőnő ekkor azzal nyugtatott bennünket, hogy bocsánat, de a hölgy egészségügyi dolgozó, ezért elsőbbséget élvez. Rendben, élvezzen elsőbbséget, de ez nem jogosítja fel a pofátlanságra. Legalábbis szerintem.

 

                                                                                                                    Szilágyi Anita




Címkék: baba mama
Vissza a többi bejegyzéshez
86.665    1529    6    4

Jázmin kislányom életének főbb történései és csínytevései

Népszerű címkék

baba | mama | mamakategória