Ez a promóciós sáv belépés után nem jelenik meg

Az a fránya kutyagumi…

Tudtam, hogy hajnalodik, az időérzékem súgta. Túl sokat nem láttam bent, hiszen nem vagyok macska. Apropó macska… Nem tudom, hogy kerülhettek oda, de alattam volt kettő is.

2015-01-25 | Gál Norbert | 392


Valami csapóajtón feküdhettem, ahogy a beszűrődő fényekben láttam és láttam mást is. Mancsok nyúlkáltak felfelé. Megmorogtam őket, mert nem tudtam, kiktől származnak. Mint már említettem, sejtettem, hogy macskák voltak, de sosem szerettem, ha csak bizonyos alkatrészeket látok. Megugattam a mancsokat, erre visszahúzódtak. Na ezt nem kellett volna, mert elkezdtek nyávogni. Mármint nem a mancsok, hanem a macskák. Ez eltartott egy jó ideig, aztán elhallgattak. Én is meghúztam magam, mert nem nagyon szerettem a macskaéneket.

Gazdáim jól magamra hagytak. Már rég elkezdődött a nap, én meg bent kuporogtam egy zárt helyen, csak szűrt fényeket láttam az ajtó melletti réseken, ráadásul megint elfogott a szükség. Egy ideig bírtam – hiába, nagyon fiatal voltam még – aztán erősödött az inger. „Gyertek már, hadd menjek ki” – gondoltam magamban, erősen koncentráltam arra, hogy gazdáim jöjjenek és engedjenek ki. Ha-ha, már ha itt vannak még és nem csak bezártak ide - hiszen macskák is vannak elzárva az alsó szinten -, ők meg elmentek messzire. Reméltem, hogy nem így van. A szükség csak nem hagyott alább… Sőt, egyre erősödött. Volt egy pont, amikor nem bírtam tovább. Gazdáim valami papírokat terítettek a takaró alá és elé, amit valahogy akkor a célnak megfelelőnek találtam. Dolgomat elvégezve újra lekuporodtam a takarómra és lehet, hogy el is aludtam…

Kinyílt az ajtó. Nagyon megörültem, de úgy látszik, gazdám nem örült olyan nagyon, mert érthetetlenül kezdett kiabálni. Egy zacskóba összegyűjtötte a papíron lévő dolgokat, és morogva elvitte. Lehet, hogy haragudott rám? Miért?

Néhány megszeppenéssel telt perc után kimerészkedtem arról a helyről. Gazdám már nem volt olyan mérges és megjelent nő gazdám is. Megsimogatott – ó, milyen jól is esett – és kedves, ám értelmetlen dolgokat mondott. Egy szó azonban kezdett érthető lenni, amit gazdáim többször mondtak már: Zoé.




Címkék: kutyagumi macska
Vissza a többi bejegyzéshez
10.025    9    3

Történetek egy magyar vizsla mindennapjaiból

Kövess a Facebook-on is!