Ez a promóciós sáv belépés után nem jelenik meg

A mezei pacsirta

A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.

2016-03-01 | Szilágyi Anita | 658


Előfordulása

Európa és Ázsia jelentős részén, és Észak-Afrikában költ. Az erdőségek, és a vízi élőhelyek kivételével úgyszólván mindenütt előfordul.

Megjelenése

Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett, a hasa piszkosfehér.

Életmódja

Tápláléka sokféle rovarból, rovarlárvából, gilisztákból áll, fiókáinak főleg hernyókat hord. Szeptember táján csapatokba verődik, és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak is csatlakoznak. A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fészek kialakításában nagy szerepe van a domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomokban, trágyadombok mellett építhet fészket, amelyet olykor zivatar utáni elöntés fenyeget. A gödröt kikaparja és szárakkal, fűvel béleli. A első fészekalja 4-5 tojásból, a második 3-4 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő 12-13 nap, a fiókákat mindkét szülő eteti. Visszatértükkor sohasem a fészek peremére érkeznek, hanem attól kicsit távolabb landolnak, így nem vezetik a fészek nyomára a ragadozókat. A fiókák háromhetes korukra tanulnak meg repülni.


Forrás: Wikipédia




Címkék: egyébkategória
Vissza a többi bejegyzéshez
3.114    1    1

Érdekességek madarakról mindenkinek

Népszerű címkék

egyébkategória