Ez a promóciós sáv belépés után nem jelenik meg

Enyedszentkirály

Enyedszentkirály

2015-09-18 | veres izabella | 359


Enyedszentkirály (románul Sâncrainémetül Königsdorffalu RomániábanErdélybenFehér megyében.Nagyenyedtől keletre, a Maros partján, TompaházaNagyenyed és Csombord közt fekvő település.Enyedszentkirály Árpád-kori település, nevét már 1256-ban Zenthkyral néven említette először oklevél, mint a Csanád nemzetségbeli Belenig (Belényes bán) fia Nagy Fülöp birtokát, melyet Kelemen (Kelemenös) és Waffa utódai közös birtokként hagytak meg.

1430-ban Zenthkyral1576-ban Zenthkyraly1750-ben Szent-Király1760-1762 között Maros Szent Király1913-banEnyedszentkirály néven írták.

1274-ben Zenthkeral birtokon Barabás fiai és Fülöp fia Benedek osztoztak meg, akik Waffa unokái voltak.

1291-től a Csanád nemzetségbeli Szentkirályi nemesek voltak.

1335-ben papja a pápai tizedjegyzék szerint 4 garas, 9 dénár pápai tizedet fizetett.

1430-ban Zenthkyral részbirtokosai az Ősi Jankafiak, 1431-ben pedig Dabolczi és Györgyfalvi részbirtok volt.

1576-ban már Bánffy György birtokaként említették az okiratokban. A Bánffy család birtokai közé tartozott még 1725-ben is, mikor Bánffy György halála után Bánffy Mihálynak és fiainak Bánffy Zsigmondnak és Bánffy Péternek öröklött birtoka lett.

A Bánffy családnak itt várkastélya is épült a Maros partján, melyet Bánffy György halála után Bánffy Mihály és fiai: Zsigmond és Péter örököltek. A kastély 1725-ben, Bánffy György halála után már kissé leromlott állapotú volt.

A kastély ekkor négyszögletes kőépület volt, faragott kövekkel kirakott tornáccal, oldalszárnyakkal, felvonókapuval észsindelyfedéssel.


1910-ben 615 lakosából 212 magyar, 373 román volt. Ebből 7 római katolikus, 198 református és 400 görög katolikus volt.

trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott.

forras https://hu.wikipedia.org/wiki/Enyedszentkir%C3%A1ly




Címkék: Enyedszentkirály
Vissza a többi bejegyzéshez