Ez a promóciós sáv belépés után nem jelenik meg

Borosbocsárd

Borosbocsárd

2015-09-14 | veres izabella | 159


Borosbocsárd (románul: Bucerdea Vinoasă) falu RomániábanErdélybenFehér megyében.Kiss Lajos szerint a Bocsárd helynevek a 'kádár' vagy 'pohárnok' jelentésű ómagyar bocsár szó -d képzős alakjából valók és ilyen foglalkozású várnépekre utaltak. Először 1238-ban említették, Buchard alakban. ElőtagjaBuzásbocsárdtól különítette el (először 1486-ban: Borosboczard).Gyulafehérvártól 13 kilométerre északnyugatra, az Erdélyi Hegyalján fekszik.
  • 1785-ben Magyarborosbocsárdnak 377, Oláhborosbocsárdnak 341 lakója volt. Az előbbiben ugyanekkor 39, utóbbiban 51 ortodox családot, Magyarborosbocsárdon 1766-ban 111 református lelket számoltak össze.[2]
  • 1910-ben 1277 lakosából 1266 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 710 ortodox és 557 görög katolikus hitű.
  • 2002-ben 957 román anyanyelvű lakosából 886 volt ortodox, 74 pünkösdi és 12 görög katolikus vallású.
  • Középkori plébániatemploma, amelyet később a református nemesek használtak, a mai ortodox templom helyén állhatott. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 80 dénár pápai tizedet fizetett. 1442-ben a település a Kecsetiek adománybirtoka volt, de Hunyadi János erdélyi vajda magának foglalta el. A mai település felső része a középkortól a 20. századig külön falut alkotott Oláhbocsárd, később Oláhborosbocsárd néven (villa olachalis Buchard 1346-ban, Olahbochard 1496-ban), a tőle való megkülönböztetésül az alatta fekvő, a középkorban még magyar lakosságú falut Magyarbocsárdnak, később Magyarborosbocsárdnak nevezték el (Magyarbochard 1505-ben, Magjar Boros Bocsárd 1684-ben). Bár a két falu közben összeépült, községi igazgatásuk csak 1912-ben egyesült. Mindkét falu Fehér, majd Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott.

    Szőlőművelő település volt. A paraszti réteg a 17. században már Magyarborosbocsárdon is román. A tatárok1658-ban felgyújtották, ezután 1668-ban, a református magyarok számának csökkenése miatt, újraosztották határát. A református püspökség a 17. század második felében udvarházat épített itt uradalmának igazgatása céljából, amely a 18–19. században is fennállt. A püspökségen kívül a 18. században főbb birtokosai a Boér, Bessenyei és Harsányi családok voltak.

    1848 tavaszán Ács János református lelkész vezetésével 26 fős nemzetőrsége alakult. Október 29-én román felkelők a vásártéren 63 magyar lakosát öltek meg, 25-en Vajasdra menekültek. A magyar vadászok 1849-ben tizenegy román lakosát végezték ki. Református egyháza nem alakult újjá.

    A hagyomány szerint a pónyikalma innen került Nagyenyedre a 19. század elején, ahonnan aztán Erdély szerte elterjedt.[3]


    forras https://hu.wikipedia.org/wiki/Borosbocs%C3%A1rd




Címkék: Borosbocsárd
Vissza a többi bejegyzéshez