Ez a promóciós sáv belépés után nem jelenik meg

Békés megye

Csorvás-Első világháborús emlékmű

2015-05-10 | Goda Renáta | 392


A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a falut Hunyadi Jánosnak adományozta.

1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát. 1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A holokauszt a csorvási zsidó közösséget is elpusztította: a 45 csorvási zsidó közül 37-en váltak áldozattá. A 19. század végétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. 2005. július 1-jétől város.





Címkék: lakatlan jobbágyai
Vissza a többi bejegyzéshez
62.687    306    2

Ismerd meg Hazád városait megyékre osztva

Kövess a Facebook-on is!