Ez a promóciós sáv belépés után nem jelenik meg

Békés megye

Battonya-római katolikus templom oltárképe

2015-03-06 | Goda Renáta | 529


Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1445. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában Alsó-, Középső- és Felső-Battonyára oszlott a népes helység.

Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).

1529-től a település a török portyázások állandó célpontja lett. 1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politikai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.

A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek még a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heissler Donát császári tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.

1839-ben Battonya mezőváros lett, e rang azonban 1871 után puszta címmé vált, majd 1886-tól az egész országban megszűnt. Battonya rangja a polgári közigazgatás időszakában, az 1870-es évektől 1950-ig nagyközség volt.

A világosi fegyverletétel után, a XIX. század második felére a település Csanád vármegye második legnépesebb városa volt. Az 1800-as évek utolsó harmadában a mezőváros nagy fejlődésnek indult: 1870-ben gőzmalom épült, 1872-ben telekkönyvi hivatal kezdte meg működését, 1875-ben téglagyár létesült. 1882-ben megépült a vasút, majd 1884-ben szikvízgyár jött létre, 1885-ben takarékpénztár, 1886-ban pedig dohánybeváltó létesült. Szintén az 1880-as, 1890-es években jött létre az első temetkezési vállalkozás, a tűzoltó-egylet, a vöröskeresztes egylet. Ekkor létesült a távírda, a nyomda és egy faiskola is. Szintén ekkor jött létre a kisdedóvó (óvoda) és a felső leányiskola is.

Az 1890-es évek parasztmozgalmai Battonyát is elérték: 1891-ben agrárszocialista felkelés tört ki, melyet a csendőrség levert. A felkelés 75. évfordulóján a város akkori vezetése emléktáblát állított a városháza bejárata mellé, és ez máig megtalálható.

1896-ban, a millennium évében megépült a nagyméretű, kétoldali karzatos klasszikus stílusú zsinagóga és rabbiház. Ezzel a két épülettel létrejött az izraelita hitközség központja. 1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.

Az első világháború után, a trianoni békediktátum következtében Battonyából, a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett. A település reménytelennek ítélt sorsát mutatja az is, hogy a két világháború között a lakosok tömegesen költöztek el a községből.

A rendszerváltás előtt a hivatalos álláspont szerint a német hadsereget üldöző szovjet Vörös Hadsereg csapatai itt lépték át először a trianoni Magyarország határát 1944. szeptember 23-án.

1950 előtt a Battonyai járás székhelye volt Csanád vármegyében, az 1950-es megyerendezéskor, a megyék jelenlegi határainak kialakításakor került Békés megyéhez, és ugyanabban az évben csatolták a Mezőkovácsházi járáshoz.

1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.








Címkék: szekcsői aradi lippai
Vissza a többi bejegyzéshez
62.687    306    2

Ismerd meg Hazád városait megyékre osztva

Kövess a Facebook-on is!